Zarándi-hegység

Zarándi-hegység

Hol van a Zaránd?

A Zarándi-hegység az Erdélyi-szigethegységtől dél-délnyugatra fekszik. Keleten az Erdélyi-érchegység, nyugaton az Alföld határolja, amelyből egy meredek szökkenéssel emelkednek ki a magaslatok. A földrajzi behatárolást félretéve… A Zaránd Szegedtől 120-130 km-re keletre és Aradtól kb. 20 km-re kezdődik és egészen Brádig húzódik. Így Románia leghosszabb főgerincével büszkélkedhet, ha már magasságával nem emelkedik ki: a csúcsok átlagos magassága nem haladja meg a 600 métert, a legmagasabb hegye a Drócsa (Drocea) 836 méterrel. Ezzel ugorhatunk is a következő témára…

Milyen jellegzetességei vannak a Zarándnak?

A domborzatra jellemző, hogy a völgyeken kis vízhozamú patakocskák szaladnak végig, amelyek nyáron gyakran kiszáradnak. Ennek ellenére a vízfolyások folyamatosan mélyítik a puha talajú völgyeket. A hegységet átszövik az erdei utak és ösvények, de jobb a kijelölt túraútvonalakon haladni, mivel a jelöletlen utak gyakran sehova nem vezetnek. A hegység nyugati felén gyakoriak a turistajelzések és az útjelző táblák segítik a tájékozódást. Nyomtatott térképet szinte lehetetlen szerezni. Gyertyánok, tölgyek és bükkök adnak kellemes árnyékot a túrázóknak. A völgyekben falvak és tanyák bújnak meg, idilli, vidéki hangulatot árasztva. A zarándi főgerinc 103 km hosszú, a piros sáv jelzésen kb. 5 nap alatt bejárható.
A solymosi vár és a Zarándi-hegység vonulata
A solymosi vár és a hegység vonulata

 

A solymosi várból kilátás Máriaradnára és a Maros völgyére
Kilátás Solymos várából Máriaradnára

 

A Zarándi-hegység vonulata egy párás és felhős reggelen
A Zarándi-hegység egy párás reggelen

Flóra és fauna

Nem vagyok botanikus, az állatokhoz sem értek, és nem is találtam leírást a Zaránd növény – és állatvilágáról, ezért csak a saját tapasztalataimat írom le. A réteken és az erdőben bőven nyílnak gyönyörű virágok. Szerencsés esetben május közepétől találhatunk szamócát, később a nyár folyamán érik a málna és a szeder. Ha ügyesek vagyunk, akár kakukkfüvet is találhatunk. A növények között nyugtalanul repkedő lepkékben is gyönyörködhetünk. Ezeknek a színes rovaroknak a meghatározása jobban megy, láttam közönséges boglárkát, hajnalpírlepkét, sziklai fehérlepkét, kis fehérsávoslepkét.
A sziklákon napozhatnak gyíkok, siklók, nedves területeken békák is felbukkannak. Mindenképp érdemes a lábunk elé nézni főleg sziklás terepen, mivel keresztes viperával is összeakadhatunk.
Sokféle madár él a területen. A solymosi vár közelében sas repkedett prédára lesve. Láttam harkályt az erdőben fát kopogtatni, rigót elrepülni és kakukk hangját hallottam az erdőben.
Emlősök közül él a hegységben (a teljesség igénye nélkül) nyúl, őz, vaddisznó, farkas, róka. Eddig csak rókával találkoztunk, kíváncsi volt a sátrunkra. Az erdőben vaddisznók nyomait és dagonyázó helyeit fedeztük fel.
Kék boglárka lepke egy tavaszi hajnalon
Boglárka – Mázlink volt, reggel dermedten nem volt kedve elreppenni

 

Kis fehérsávoslepke szürke hátizsákon
Kis fehérsávoslepke a hátizsákomon
A Zarándi-hegység legnagyobb előnye, hogy Szegedhez közel van, és Aradig végig autópályán lehet menni. A természeti kincsek mellett kulturális látnivalókban is bővelkedik: Aradon, Lippán sétálhatunk, megnézhetjük a nevezetességeket, a máriaradnai templomot, felmászhatunk a solymosi várhoz. A hegység nyugati oldala sok érdekességet rejt, a keletiről pedig nagyon kevés az információ.
Források:

 

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használok, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyod a cookie-k használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás