Browsed by
Címke: Arad-hegyalja

Máriaradna – 3. rész

Máriaradna – 3. rész

A Máriaradnáról szóló sorozat utolsó része következik. Ha az időjárás kegyes lesz, akkor jövő héten 5 napot a Retyezátban leszünk, amiről természetesen írni fogok beszámolót. Búcsújáró hagyományok A búcsúval kapcsolatos szegedi hagyományokat Bálint Sándor gyűjtötte össze. Szeged Máriaradnától 130 km-re fekszik, de érkeztek zarándokok Csongrádról, Kiskunfélegyházáról, Kecskemétről, Zentáról. Az emberek ezeket a nagy távokat gyalog tették meg. A férfiak mentek elöl, ők vitték a búcsúkeresztet, őket követték a nők. Az öregeket és a betegeket sátoros kocsira ültették. A betegek bíztak…

Read More Read More

Máriaradna – 2. rész

Máriaradna – 2. rész

Máriaradnai csodák és mondák Aki az előző poszt után nem menekült  el, annak most jön a jutalom… Legendák, mondák, csodák övezik Máriaradna történetét. A név eredete Dugonics András Radnai történetek című művében leírja, hogyan kapta Máriaradna a nevét. Radna Uszbu vezér lánya volt, aki Szegedet kapta jutalmul szolgálataiért. Gyula vezér a fia, Gyulafi számára feleségül kérte a lányt. Szegeden Árpád fia Jelek, aki a keresztségben az Iván nevet kapta, megtéríti Radnát. Egyébként a Dugonics szerint Solymos várát Iván építette, amely…

Read More Read More

Máriaradna – 1. rész

Máriaradna – 1. rész

Máriaradna Aradtól 30 km-re, a Maros völgyében fekszik és a templomáról nevezetes. Szeged és a Dél-Alföld búcsújáró helye volt 200 éven keresztül, fontos szerepet töltött be a környék vallási életében. Szegeden rengeteg hagyomány és szokás kötődik a radnai búcsúhoz. A templom és a hozzátartozó kolostor felújítása 2015-ben fejeződött be és egyre többen érkeznek búcsújárásra. A máriaradnai kegyhely története Máriaradnát 1440-ben említették először oklevélben. Kápolnát viszont csak 1520-ban építenek, amelynek költségeit egy özvegyasszony állta. Miután a Bánság török uralom alá került,…

Read More Read More

Világos és a Bohus család

Világos és a Bohus család

A Bohus család és a kastély   A szlovák Bohus család 1749-től része Világos és a környék történetének, akkor nevezték ki Bohus Imrét a világosi uradalom igazgatójának. 1755-ben Mária Terézia bárói rangot adományozott a családnak. 1778-ban vált a Bohusokévá a birtok. A falu szabályos, sakktáblás szerkezetét osztrák hadmérnökök segítségével 1782-ben alakították ki.       Ha valaki a környék legnagyobb földbirtokosa, akkor kastélyra is szüksége van. A Bohusok a klasszicista, tipikus mezőségi kastélyukat 1824-ben kezdték el építtetni. Az építkezés 1832-ig…

Read More Read More

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használok, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyod a cookie-k használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás