Browsed by
Kategória: Helytörténet

Beszélgetés Titi bácsival Aradon

Beszélgetés Titi bácsival Aradon

Aradon él a Zarándi-hegység legjobb ismerője, Stefanov Titus, nála jártam július 15-én. Titi bácsi rengeteget tud mesélni, biztos vagyok benne, hogy még sokszor meglátogatom és nemcsak a Zarándról beszélünk, hanem Czárán Gyuláról és a Kárpátokban tett túráiról is. Titi bácsi Czárán életét és tevékenységét kutatja, gyűjti a vele kapcsolatos tárgyi emlékeket. Turistajelvények gyűjteménye is van, kaptam tőle ajándékba kettőt, az egyik Kávézombié. Voltak kérdéseim, de Titi bácsi szívesen beszélt és szívesen megmutatta a könyveit, a jelvénygyűjteményt, fotóalbumait. Szeret maketteket építeni,…

Read More Read More

Lippa – 2. rész

Lippa – 2. rész

Lippa a törökök után Lippa 16-17. századi lakossága főleg rácokból állt, de a 18. század  elején elvándoroltak és románok érkeztek a helyükre. 1724-ben Nyugat-Bajorországból és Szászországból családok költöztek Lippára, őket 1764-ben, 1780-ban és 1784-ben újabb betelepülők követték. Lippán készült el az első román nyelvű, latin betűs ABC-s könyv, amelyet Moise  Bota ortodox tanító írt és 1820-ban jelent meg. Az ABC-s. könyv miatt a szerb vezetésű ortodox egyház elküldte az állásából. Bota népies költeményeket írt román nyelven és Csokonait fordította.  …

Read More Read More

Lippa – 1. rész

Lippa – 1. rész

Kis kitérő után térjünk vissza Lippára. A vártól várig túra után látogattuk meg ezt a városkát és a radnai templomot. Lippa története bővelkedik ostromokban, árulásban és csereügyletekben. A várból nem maradt már semmi, de a középkorban Erdély egyik fontos vára volt. A Maros folyó ezen a területen lép ki az Alföldre a hegyek közül, valamint Lippánál húzódott a török határ, hol az erdélyi fejedelem szerezte meg, hol a török. Lippa neve ősszláv eredetű, lipova „hársas hely”-et jelent. A várból nem…

Read More Read More

Máriaradna – 3. rész

Máriaradna – 3. rész

A Máriaradnáról szóló sorozat utolsó része következik. Ha az időjárás kegyes lesz, akkor jövő héten 5 napot a Retyezátban leszünk, amiről természetesen írni fogok beszámolót. Búcsújáró hagyományok A búcsúval kapcsolatos szegedi hagyományokat Bálint Sándor gyűjtötte össze. Szeged Máriaradnától 130 km-re fekszik, de érkeztek zarándokok Csongrádról, Kiskunfélegyházáról, Kecskemétről, Zentáról. Az emberek ezeket a nagy távokat gyalog tették meg. A férfiak mentek elöl, ők vitték a búcsúkeresztet, őket követték a nők. Az öregeket és a betegeket sátoros kocsira ültették. A betegek bíztak…

Read More Read More

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használok, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyod a cookie-k használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás