Pásztorokról és kutyákról turistaszemmel

Pásztorokról és kutyákról turistaszemmel

Most is vendégposzt következik. Az előző, kutyákról szóló posztra adott reakciók alapján úgy gondoltam, hogy hasznos lesz, ha még beszélünk a témáról és megkértem Jankuly Imrét, hogy ossza meg tapasztalatait aa kutyákról és a pásztorokról.

A szerzőről

Jankuly Imre, Bronzjelvényes túravezető, barlangkutató, kerékpáros csavargó, a biharrósai Moha és Páfrány turistaház tulajdonosa.
15 ország csavargásai adják a tapasztalatot arra amiket leírok, a kidolgozott stratégiák, nálam működnek, mivel eddig állatbaleset nem ért, ezért merem megosztani másokkal is. Ne feledjük, hogy nem vagyunk egyformák, ezért lehet nem mindenkinél működik…
Fejben dől el minden…
Lelkileg is készülni kell az állattalálkozásokra, nem elég botokkal felszerelkezni, ha (látszólag) nyugodtak, szervezettek tudunk maradni, akkor az már több mint fél siker, a bajok a pánikszerű rendezetlen viselkedésből adódnak.

Amit a turista észlel

Menünk, menünk, mendegélünk, egyszer csak gonosz, szörnyűséges, és rettenetes ugatás üti fel dudáláshoz, motorzúgáshoz szokott városi fülecskénket, nem is rettenünk meg egy százas skálán csak 99- el egészen addig, amíg ezek a rettenetesen szörnyűen vadállatok el nem kezdenek vágtázni felénk, már-már a fénysebességhez közeli irgalmatlan sebességgel… és ni, a gonosz kutya még gonoszabb gazdája, nem hogy szelíden visszahívná, hanem még hangos kurjantással, és csúnya román vezényszavakkal, még uszítja is ránk a vérengző fenevadakat, akiknek a turista napi étrenden van…

A Buta-tisztáson

A biológia

Az embertől alapból minden állat fél, a kutya is, bár őt mi háziasítottuk, és már-már hozzánk szokott, de a pásztorkutya inkább „vad” állat, mint házi. A vad az arra utal, hogy inkább a vadonban él, mint nem, és a vadállatokkal kell értekezzen, úgy mint medve és farkas, hogy a legfélelmetesebbeket említsem. Ahhoz, hogy ezekkel a vadakkal tudjon kommunikálni, harcolni, fel tudja venni velük a versenyt (nem kis esélyekkel), ahhoz nyilván vadnak kell lennie. Ezek a vadak sokkal értelmesebbek, intelligensebbek, kiszámíthatóbbak, mint pl.: a városi (kóbor) kutyák. Ezek tanult állatok, a vérükben van a munkájuk, nevezetesen a nyáj őrzése.

Kutya Paltina-nyeregben

A pszichológia

A kutya tudja, mi a dolga, mekkora a területe, a kutya ki van képezve a nyáj őrzésére, és higgyétek el nekem, mindegyik jól csinálja, mert amelyik nem, az nem lesz hosszú életű, tehát ne akarjunk vele helyet cserélni, ne küzdjünk meg vele, ne gyilkoljuk meg, ne zavarjuk el a nyáj mellől, úgyis a kutyák fognak győzni… medvékkel, farkasokkal is elbánnak. Persze van, hogy az életükkel fizetnek bátorságukért. Nekem eddig két kutyám pusztult el a havasokban farkastámadás következtében. Az első kutyám, Linda egyedül élt túl egy farkastámadást, és lány (szuka) létére ő lett a falkavezér. Ez az eset ráadásul nem a havasokban történt, hanem a házak között, egy zord viharos, téli éjszakán. Telente gyakran előfordul, hogy háziállatokat ragadnak el a farkasok a tanyákról. A szomszédból pár éve egy disznót mentettek ki a fogságból.

 

2014, Pádis. Tipikusan olyan helyzet, amikor kerültük a nyájat. Az úton feküdtek, pásztor sehol, a kutya ugatott, hogy ne arra menjünk.

Teendő

  • Ha csak lehet ne menjünk a nyáj közelébe, legalábbis figyeljük a kutyák reakcióját ha mégis közeledni akarunk.
  • Próbáljunk meg ne a nyáj és a kutyák közé kerülni.
  • Ha felénk vágtatnak álljunk meg és álljunk szemben a vezérkutyával (a vezérkutya amelyikre a többi figyel, nem mindig a legharagosabb).
  • Legyen nálunk valami, amit a kutya és magunk közé tartunk, táska, bringa, bot. A bot nem azért van nálunk, hogy csapkodjunk vele, főleg ne a kutya felé, tartsuk magunk elé a földön.
  • Ha erdős helyen vagyunk, vagy tudjuk, hogy kutyák mellett kell elhaladnunk, készítsünk, egy nagy gallyat. Legyen ágas- bogas, ha lehet leveles, és azt húzza maga után az utolsó ember (fizikailag lehetetlenné válik, hogy a kutya a fenekünkbe harapjon), ezt eddig egyetlen kutya ellen kellett alkalmazni, ez a kutya senkit nem engedett át a hágón, de így sikerült kicselezni.
  • A csapat maradjon szorosan együtt, az első és az utolsó ember tartson maga elé valamit.
  • Ha a kutya közelít, határozottan szembe kell állni vele, és határozottan szóljunk rá, ne túl halkan, és ne is túl hangosan, jobb ha nem remeg a hangszálunk. Ha félünk azt megérzi az állat, és csak ingerli. Mikor a kutya megunja a mi zaklatásunkat, vagy csak enyhül kicsit, oldalogjunk el lassan és óvatosan, ha ismét közelít, megint forduljunk határozottan felé, majd ismét távolodjunk, amíg a kutya fel nem adja. Ekkor már tisztes távolságban vagyunk és tovább mehetünk.

A pásztor

Ha a pásztortól akarunk információt kérni, haladjunk felé, ő is ezt fogja tenni… nem uszítja ránk a kutyákat, nem gyilkol meg minket, nem bánt, nem ver bottal, mert nem haragszik ránk… A pásztor, szorgos, dolgos, becsületes, általában jóindulatú. Mivel sokat van egyedül, általában örül a látogatónak, persze ha a turista elkergeti a nyájat, értelmetlen, átgondolatlan viselkedésével összezavarja a kutyákat, jószágokat, akkor haragudhat is ránk, de ez normális, mi is haragudnánk, ha valaki berohanna a kiskertünkbe, széttaposná a veteményest, kiengedné az utcára a kutyát, tyúkokat… Mi sem fogadnánk teával és sütivel.
Ahogy a pásztorral beszédbe elegyedünk a kutyák megnyugszanak többé-kevésbé. Hosszabb idő elteltével a kutyák szelídebbé válhatnak, de óvakodjunk kezdeményezni, hagyjuk hadd szagolgasson minket, de ekkor se simogassuk, egy idő után tehetünk úgy, mintha ott sem lennének, de mindig legyünk óvatosak velük.

Pásztor a Paltina-nyeregben

A pásztor örül egy szál ciginek, egy korty pálinkának, de ha mégsem kér ne erőltessük, soknak a vallása tiltja az italozást. Ha kedvesek udvariasak vagyunk a pásztor is az lesz, és még az is gyakran előfordul, hogy megkínál minket sajttal, egyéb étellel, hellyel kínál minket, vagy akár még éjszakázni is lehet náluk, ha nincs más menedékünk. Még olyan is előfordult velem, hogy a pásztorok vagy négyen a földön aludtak, míg én a párommal az ágyon kényelmesen, és a legnagyobb szabadkozásunkra sem engedtek ebből a felállásból.
A kommunikáció igen javul, ha tudunk pár szót románul, vagy ha jól tudunk rajzolni, mutogatni, van térképünk, amit elébe terítünk, stb.
A pásztor (és úgy általában a hegyi ember) nem utálja a magyarokat, nem politizál (nem ér rá).

Maszületett bárány. A pásztor feladata a birkák állatorvosi ellátása – Bérdi Péter fotója

A pásztormunka nagyon nehéz, 24 órás elfoglaltság 4-5 hónapon keresztül. Nagyon veszélyes, felelősségteljes munka. Hatalmas vagyon van rájuk bízva, akárki nem lehet pásztor.
A pásztor intelligens, (akkor is ha nem tud írni- olvasni, bár ez ritka) ügyes, találékony, mindent meg kell oldania, beleértve az állatorvosi teendőket is.
A legkeményebb időjárási körülmények között kell helyt állnia, sokszor az életét kockáztatva védi meg a nyájat a kutyákkal együtt. Láttam pásztort, akinek a testén a hegek végeláthatatlan kuszaságban voltak, az orvosok darabokból tették össze egy medvetámadás után. És a mai napig is pásztorkodik.

Utóirat

Remélem, ez a kis írás segít abban, hogy biztonságosan el tudjunk oldalogni a pásztorok mellett, és közben ne arra gondoljunk, hogy némá’ a bunkó parasztja épp most uszítja ránk a kutyáit…

 

Facebook Comments
Comments are closed.

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használok, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyod a cookie-k használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás