Lippa – 1. rész

Lippa – 1. rész

Kis kitérő után térjünk vissza Lippára. A vártól várig túra után látogattuk meg ezt a városkát és a radnai templomot. Lippa története bővelkedik ostromokban, árulásban és csereügyletekben. A várból nem maradt már semmi, de a középkorban Erdély egyik fontos vára volt. A Maros folyó ezen a területen lép ki az Alföldre a hegyek közül, valamint Lippánál húzódott a török határ, hol az erdélyi fejedelem szerezte meg, hol a török. Lippa neve ősszláv eredetű, lipova „hársas hely”-et jelent. A várból nem maradt semmi, látványos képek sem maradtak fenn róla, így nem sok képet sikerült találni.

Eisenkolb Aurél rajza a lippai várról. 1912-ben adta ki „Emlékezetességek Lippaváros és környékének múltjából” című művét. Lippai tanár, ebben a művében gyűjtötte össze néprajzi, kultúrtörténeti, numizmatikai írásait. (Forrás)

Mikortól állt itt vár?

Lippát oklevélben először 1324-ben említik, de valószínűleg IV. Béla a tatárjárás után építtetett ide egy várat, amelyet 1285-ben, amikor ismét betörtek a tatárok az országba, megostromoltak, de nem tudták elfoglalni. Károly Róbert idejében 1315 és 1317 között a királyi udvar sokszor időzött a várban, így a környék rohamos fejlődésnek indulhatott. 1325-ben ferences kolostort alapítottak Lippán. 1333-ban Arad vármegye legnagyobb településének számított.

Mátyás idején

Mátyás idején a vár több tulajdonosnál is megfordult. 1459-ben a fogságból kiszabadult Szilágyié lett Lippa, 1462-ben Griskra János, cseh huszita vezér és a Hunyadi család ellensége kapta meg a várat és a hozzátartozó birtokokat, valamint a solymosi uradalmat és melléjük kapott még 25 ezer aranyat. Itt cseréről volt szó, Griskra a felvidéki birtokait adta át a Hunyadiaknak. Griskrától 1471-ben visszavették a birtokokat, aztán 1482-től egy darabig a Bánffy Miklós aradi főispán és testvére, Jakab birtokolta, akik valamiért még azelőtt elfoglalták a várat, hogy hivatalosan is az övék lett volna. Bonfini szerint Mátyás szemet vetett Bánffy Miklós feleségére, a szép Margitra. Miklós megszöktette a feleségét a király elől, ezért lettek kegyvesztettek és Miklóst két évre börtönbe zárták. Mátyás 1487-ben kiadta a parancsot a vár visszafoglalására, végül Corvin János tulajdonába került. Corvin János halála után az özvegye, Beatrix, feleségül ment Brandenburgi György őrgrófhoz, így a Korvin-birtokok hozzákerültek. Az őrgróf Lippa megerősítését rendelte el.

Hiába erős a vár, ha azt átadják…

Bodó Miklós 1512-ben lett Lippa várnagya, aztán 1514-ben harc nélkül átadta Dózsa György seregének, amikor a  várat körülzárták. Miután leverték a felkelést, Szapolyai János szállta meg Lippát, aki 1516-ban Perényi Imre nádornak adta át, de néhány nappal később ismét Szapolyaié lett, aki asárosi birtokait adta oda Perényinek. Biztos kártyáztak vagy a fene tudja, akkoriban is követhetetlen lehetett, hogy éppen  kié a vár. 1529-ben Szapolyai Lippát szabad királyi várossá tette.

Miután Szulejmán szultán elfoglalta Budát, Izabella királyné és a fia, János Zsigmond Lippára költöztek, mert a szultán ezt a helyet jelölte ki nekik lakhelyül. A koronát és a koronázási jelvényeket hozták magukkal, amelyeket 1542 májusáig itt őriztek.

1551-ben Ferdinánd királyé lett Lippa, aki Báthory Andrást nevezte ki várkapitánynak. Báthori inkább másra bízta a védelmet, amikor hírét vette, hogy a török közeledik… Gersei Pethő János sem volt különösebben bátor, harc nélkül adta át a várat az ellenfélnek, de ugyanebben az évben Castaldo visszafoglalja.1552-ben viszont a török megszerzi és 1595-ig a kezükön marad.

1595 után zavaros évek következtek, abban az évben Báthory Zsigmond fejedelem vezére foglalta el, 1600-ban Mihály vajda, 1604-ben Bocskai István, 1605-ben Hasszán, temesvári pasa, 1606-ban Petneházy István, jenei várkapitány szerezte meg.

 

Solymos várának látképe, a háttérben Radna és Lippa,
akvarell, 1816, Országos Széchenyi Könyvtár (forrás)

Török évek

1616-ban Bethlen Gábor átadta a várat a törököknek az erdélyi országgyűlés döntése alapján. A szultán az erdélyi fejedelmeket rendszeresen felszólította, hogy Lippát adják át. Bethlen úgy gondolta, hogy a béke érdekében jobb, ha Lippát megkapják. Vajda István, a várkapitány viszont nem volt hajlandó eleget tenni a fejedelem parancsának, végül a Bethlen ostrommal szerezte vissza tőle a várat, majd átadta a temesvári beglerbégnek.

Dóczy József így írt erről:

Elég keserves és keresztényhez méltatlan dolog, hogy keresztény kereszténytől a várat elvegye és a töröknek adja és hogy keresztény keresztényre vívjon a  pogány számára.

A törökök a várat rögtön helyreállították és megerősítették. Az alsó várban 1500 ház állt, az utcákat gerendákon nyugvó deszkákkal burkolták és a források vizét bevezették a városba és hét iskola működött a falai között.

Evlija Cselebi így ír Lippáról:

A Várovah hegy (a város melletti alacsony hegy) szélénél ötszög alakú, erős, kőépítkezésű, szép vár, amelynek kerülete tízezer lépés. A Maros folyó az északi oldalán lévő falat csapkodva folydogál s mivel e vár némely helyeit megrongálta, erős tömésfal kerítést készítettek oda. Öt kapuja van: északi oldalon a Híd-kapu, attól kétszáz lépésnyi távolban a Vízi-kapu, attól ötszáz lépésnyi távolban a Batal-kapu, attól háromszáz lépésre a Temesvári-kapu, azután kívül van a Martalóc-kapu és a Sorompó-kapu. E nagy várnak a déli oldalán álló középső vár ötszög alakú, igen erős és szilárd bástyájú vár, melynek kerülete körülbelül ötezernyolcvan láb. Ötven lábnyi, emeletes, erős tömésfala van, nem kőépület, hanem véges-végig fából készült erős palánka vár. Csupán egyetlen, keletre néző kapuja, szép felvonóhídja van. Összesen öt bástyája van.  Az új vár két tornyú, kőépítkezésű szép vár, melynek árkában víz folyik. Egy felvonóhídja s csakis egy erős kapuja van. E várban a parancsnokon, imámon, müezzineken kívül senki sem lakik.

A vár pusztulása

1686-ban Caraffa és Veterani elfoglalták, 1691-ben a törökök vették birtokba, 1691-ben megint Veterániéké lett, 1695-ben ismét a törökök nyerték el. Az 1695-ös ostrom megrongálta a várat, nem állították helyre.

A karlócai béke után Lippa a töröké marad. A béke értelmében a várat lerombolták. 1717-ben foglalta el Löffelholz császári ezredes és aradi várparancsnok. Löffelholz a vár épen maradt részeit elbontatta. A törökökre Lippán már csak a török bazár épülete emlékeztet, a várból nem maradt semmi.

Lippa, Radna és Solymos településtérképe a lippai vár
alaprajzával, Czigler Győző és tanítványai felmérésének
részlete, 1892 (forrás)

Források:

Facebook Comments
Comments are closed.

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használok, amik segítenek a lehető legjobb szolgáltatások nyújtásában. A weboldal további használatával jóváhagyod a cookie-k használatát. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás